Összegyűjtöttem pár érdekesebb, népszerűbb , Japán csemegét. A hazai ízektől jóval eltérőbb, de ezt gondolom az olvasó észre is fogja venni, szóval itt van egy rövidebb lista:

- bambuszrügy (levesben áztatva, sütve, főzve, párolva)
- cseresznyefalevél és virág (tavasz táján, ragacsos rizzsel)
- gyep (fű összetörve, szintén ragacsos rizzsel keverve édesség gyanánt)
- kagyló és csiga (jobb helyeken élve sütik meg őket parázson: azaz előtted sütik meg és láthatod, hogy szerencsétlen állat miként fő meg)
- nyers hal (azaz sushi, szójaszósszal és wasabi mustárral érdemes fogyasztani)
- bálna (mintha nálunk lazac lenne, persze nem egész bálnát vesznek hanem szeleteket, egy szelet 1000 jen körül mozog)
- tengeri alga (levesben, rizsgombócban, vagy akár nassként)
- arany (csupán édességek díszítéseként)
- halszem és halsperma (szerintem jobb ha nem részletezném :))
- nattó, azaz: büdös, ragacsos állaggal bíró erjesztett szójabab
- méhecske
- Okinawa, keserű (nagyon) uborkaszerű goya növény
- tengericsillag
- tüskés sünhal, melyet, ha a szakács rosszul, nem megfelelően készít el, fogyasztástól számítva egy órán belül meghalunk : ) – csak külön engedéllyel rendelkező éttermek árulhatják
- odori-típusu ételek, azaz frissen üdén és nyersen fogyasztott ételek (pl nyers hal egészben lenyelve)

Természetesen az előbb felsorolt ételek nem minden japán eszi, sőt mondhatni már kezd kimenni a divatból, de attól még megmaradtak a hagyomány miatt. Persze ez az ő szokásuk, számunkra elég furcsa ételek lehetnek, de hát a japánok se szeretnek sok Magyar ételt, mint például az általunk imádott túró-rudit.

Írta: Snake
-frorrás: "Japán túristaszemmel" c. könyv